A 6 évfolyamos központi írásbeli vizsga jelentkezési lapja
letölthető az alábbi linken: pdf

Csavargások Erdélyországban

Október 22-én az iskolai ünnepség után indultunk Kecskemétről, és Békéscsaba, Nagyszalonta, Nagyvárad érintésével értük el szálláshelyünket, Kalotaszentkirályt. A falusi vendégfogadás egyik gyöngyszeme ez a kis falu a Vigyázó lábánál, a helyiek kedvessége és szeretete lenyűgöző. Másnap reggel a Kalotaszentkirálytól néhány kilométerre nyugatra fekvő Székelyjói (Havasrekettyei)-vízesést céloztuk meg buszunkkal, s bár a helyiek szerint lehetetlenség lett volna abban a havas-esős időben elérni, mi (némi terepbuszozás és gyaloglás árán) ott állhattunk a közel 30 méter magasról permetező vízfüggöny aljában. Mivel erősen esett az eső is, gyorsan visszamenekültünk járművünkbe, s szerencsénkre következő megállónk, Kolozsvár már napsütéssel fogadott.

Esőben a Székelyjói-vízesés előtt


Kolozsvár főtere teljes átépítésen megy keresztül, a Mátyás-szobor is fel van állványozva, de a Szent Mihály-templomot, Mátyás szülőházát, a Házsongárdi-temetőt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem épületét, a régi városfalat és a Szabó-bástyát, a Memorandum-per és az 1989-es sortűz emlékműveit így is megtekintettük. Indulnunk kellett azonban tovább, mert várt ránk a Tordai-hasadék, ahová csodálatos napsütésben tettünk könnyed túrát.

Hátunk mögött a Tordai-hasadék...


Innen hosszú buszozás következett, közel öt órát zötykölődtünk, mire elértük a Gyergyószentmiklós közelében, a Pongác-tető alatt fekvő Anita-panziót. Itt három, egymáshol közel fekvő épület szobáiban hajthattuk álomra fejünket.

A Tordai-hasadék egyik hídján

A hasadék végén

Harmadik napunkon a Keleti-Kárpátok (és egész Európa) legszebb földrajzi látnivalóját,a Gyilkos-tó vidékét jártuk be. Sétáltunk a csodálatos fenyvesekkel övezett tó partján, megmásztuk a tó fölé magasodó Kis-Cohárd impozáns sziklatömbjét (ahol elénekeltük a Himnuszt), innen nyaktörő turistaúton beereszkedtünk a Békás-szorosba, és túránkat a Pokol-kapuja és a Pokol-tornáca sziklaszorosánál fejeztük be. Holtfáradt kis csapatunk a szállásra visszatérve főnixmadárként éledt újjá, és - az osztályfőnökkel kiegészülve -  hatalmas karaoki-partiban tombolta ki magát.

A Madéfalvi veszedelem emlékművénél

A Mohos-tó lápvidékén


Másnap újra buszra szálltunk, és a Gyergyói- és Csíki-medencéket megülő ködtengerben délnek indultunk. Leróttuk kegyeletünket a madéfalvi veszedelem emlékművénél és a csíksomlyói kegytemplomban, megkóstoltuk Tusnádon a híres (és sokak szerint büdös) borvízforrás "termékét", de a nap fénypontjának a Csomád-hegy kráterében tett kitérő bizonyult. Először a Mohos-láp lépteink alatt lágyan ringó gyeptakaróját jártuk be, majd a csodálatos őszi napsütésben pompázó Szent Anna-tó partján pihentünk. A napot a barcasági erődtemplomoknál, Prázsmárban illetve Szászhermányban fejeztük be.

A csodálatos Szent Anna-tó

A szászhermányi erődtemplom


Utolsó két éjszakánkat a Brassótól délkeletre fekvő Négyfaluban (Szecsele) töltöttük, a Renáta-panzióban. Ötödik napunkon innen indultunk a Nagykőhavas lábánál fekvő Hétlétrás-vízesés meghódítására. Sajnos, a szoros létráit vandál elemek megrongálták, és így a szakadékvölgy teljes végigjárására csak a férfi tanerők vállalkozhattak, de diákjainkat is lenyűgözte a természet erejének e látványos megnyilvánulása. A túra után Brassó következett (Katalin-kapu, főtér, régi Városháza, Cenk-hegy, ortodox temető), de a gyorsan beálló szürkület visszaparancsolt bennünket szállásunkra.

A Hétlétrás-vízesés bejáratánál

Pihenő a túra végén


Hatodik, egyben utolsó napunkat Brassóban a Fekete-templom megtekintésével kezdtük, a csodálatosan felújított épület a gótika legkeletibb alkotása Európában. Fő díszei, a kereskedők által a templomnak adományozott keleti imaszőnyegek egyedivé varázsolják a monumentális épület belsejét. Innen Kercre buszoztunk, ahol a kerci apátság romjaiban is lenyűgöző épületegyüttesét csodáltuk meg. Utunk ezután Nagyszebenbe vitt, ahol az Európa kultúrális fővárosa cím elnyerését követően csodálatosan felújított belvárosban sétáltunk. Utolsó állomásunk Vajdahunyad vára volt, sajnos újra rossz időben (közben eleredt az eső), de az épület állaga sem derítette jobb kedvre csoportunkat. Megkezdődött ugyan a felújítás (a tetőszerkezetet már kicserélték), de még jó néhány évnek el kell telnie, mire régi fényében tündökölhet a Hunyadiak ősi fészke.

A kerci apátság romjai

Nagyszebenben az evangélikus templom előtt

Nagyszeben madártávlatból


Vajdahunyadtól már nem volt megállás, buszunk szinte repült hazafelé, és időben Kecskemétre értünk. Maradandó élményeket nyújtó, fárasztó de tartalmas kirándulás végén köszönhettünk el egymástól.

Vajdahunyad várában

                                - bure -