Katonások Erdélyben


Kányádi Sándor, az erdélyi magyar költő nyomában

 

A Kecskeméti Katona József Gimnázium 7.A osztálya ötnapos erdélyi kiránduláson vett részt a „Határtalanul!” pályázat keretében 2018. október 11-15-ig. A meghirdetett pályázat fő célkitűzése a határainkon túl élő magyarlakta területek megismerése. Tanulmányi kirándulásunkat Kányádi Sándor, a közelmúltban elhunyt székely származású írónk munkásságának, életének, művelődésszervező tevékenységének megismerésére építettük.

Az erdélyi kirándulást tartalmas előkészítő foglakozások előzték meg. Ennek keretében tanulóink bepillanthattak Erdély történelmébe, földrajzába, megismerhették Kányádi Sándor leghíresebb alkotásait, játékos gyermekverseit, rendíthetetlen hazaszeretetét, valamint rövid betekintést kaphattak igencsak kalandos élettörténetébe is. Az erdélyi út előkészítésének emlékezetes epizódja volt a nagykőrösi biciklitúra, ahol Kányádi Sándor Arany Jánosról szóló verseit idéztük meg a templomkertben álló Arany-emlékmű mellett.

A tanulmányi út során törekedtünk arra, hogy Erdély színeit, ízeit, múltját megmutathassuk diákjainknak. Ezért kerestük fel a két nagy múltú várost: Kolozsvárt, a Hunyadi-emlékekkel és Segesvár ódon, középkori városrészét is.

Megemlékezéseink történelmünk megrendítő eseményeit idézték. A Madéfalvi-veszedelem emlékművénél koszorút helyeztünk el a székely hősök emlékére, Nyerges-tetőn pedig Kányádi Sándor himnuszát szavaltuk el a kopjafás emlékhely előtt a szabadságharc áldozataira emlékezve. Nagygalambfalván felkerestük a Kányádi-házat, amelynek kertjében koszorút helyeztünk a kilencvenedik évében elhunyt költőnk -ahogy a helyiek emlegetik- Sándor bácsi sírjánál.

A térség építészeti emlékei közelebb hozták a letűnt korok egy-egy fontos eseményét. A bögözi templom nagyszerűen helyreállított freskói Szent László legendájáról meséltek, míg Szászhermány felújított erődtemploma a középkori küzdelmes hétköznapokba vezetett vissza.

Az erdélyi táj különleges szépségét, olykor zordon vadságát hozta valódi közelségbe a Gyilkos-tó (egyesek szerint Gyíkos-tó?!), a Szent Anna-tó, a Mohos-láp vagy a Békás-szoros csodálatos látványával. A túra sem maradhatott el: felvonóval jutottunk fel a több mint 2000 méter magas Bucsecs-platóra, a különös kőgombák és furcsa sziklaalakzatok világába, a Kis-Cohard kaptatóját viszont gyalog jártuk be, nem volt könnyű túra, ám a csúcson a kilátás minden nehézségért kárpótolta a csapatot.

A térség mindennapjaiból is ízelítőt kaptunk a feketetói vásár multikulturális forgatagában vagy a gyergyószárhegyi káposztafesztivál rotyogó kondérjai között. Korondon láthattuk a fazekasok kék-fehér mintás tányérjait, és megkóstolhattuk a különleges, csak itt kapható erdélyi kürtős kalácsot is. A helyi unikumnak számító barna medvével -mindenki megkönnyebbülésére- nem találkoztunk, de nevüket -Mariska, Olga, Góliát és Kasszandra- a helybéli idegenvezetőnktől legalább megtudhattuk.

Hosszú, élményekben gazdag út áll mögöttünk, és Kányádi Sándor Előhangja még most is fülünkben cseng: „vannak vidékek gyönyörű/ tájak ahol a keserű/ számban édessé ízesül/ vannak vidékek legbelül”